LocalMonero will be winding down

The winding down process begins May 7th, 2024, and finishes after November 7th, 2024. Our support staff will be available for help throughout this period.
  1. Effective immediately, all new signups and ad postings are disabled;
  2. On May 14th, 2024, new trades will be disabled as well;
  3. After November 7th, 2024, the website will be taken down. Please reclaim any funds from your arbitration bond wallet prior to that date, otherwise the funds may be considered abandoned/forfeited.

Miért nyílt forráskódú és decentralizált a Monero

Közzétéve:
By Diego Salazar

Hatalmat az embereknek

A blokkláncok egyik gyakran megénekelt célja a hatalom visszaadása az emberek kezébe. Hogy milyen hatalmat, az változik attól függően, hogy kit kérdez, és egy blokklánc kialakítása alapjaiban meghatározza, hogyan tud megvalósulni ez az újraelosztás. Számos eszköz járul hozzá az egyenlőtlenségek elsimításához, és szeretnénk megtárgyalni egyet, amely nagy hatással van egy projekt irányítására és a benne rejlő tényleges hatalom-újraelosztási potenciálra: a nyílt forráskód.

Nyílt forráskódú szoftver

Az ingyenes, nyílt forráskódú szoftver (FOSS) projekt olyan, amelyben a kód úgy van licencelve, hogy bárki számára elérhető megtekintésre, módosításra, auditálásra és másolásra. Ezzel szemben a jogvédett szoftverek kódja el van rejtve, üzleti titokként őrzik, amelyet nem osztanak meg, mert attól tartanak, hogy egy versenytárs lemásolja a kemény munka eredményét, amelyet az alkotó végzett el vagy fizetett meg . Csak az elkészült program kerül nyilvánosságra, a kód nem.

Egy FOSS program számos előnnyel rendelkezik a jogvédett társaival szemben, például potenciálisan kevesebb a hiba (mivel bárki szabadon ellenőrizheti a kódot), innováció (mivel a hozzájárulások bárhonnan, bármikor érkezhetnek), valamint olyanok megsegítése, akik esetleg nem engedhetik meg maguknak, vagy más okból nem használhatják a fizetős ajánlatokat.

Ez igaz a szokványos FOSS projektekre, és a blokkláncok sem kivételek. A hely zajos a nyílt forráskódú szoftverekről szóló beszélgetéstől, és a kriptovaluták veteránjai gyanakvással és kritikával fogadják a zárt forrású pénztárcákat. Ugyan a legtöbb nagyobb blokklánc referencia-megvalósítása nyílt forráskódú, vannak olyanok – mint a Monero –, amelyek ennél jóval többet tesznek és kitűnnek a tömegből.

A blokklánc kapcsolat

Bár a legtöbb projekt nyílt forráskódú, méltatlanság lenne a koncepció szellemével szemben, ha nem ásnánk kicsit mélyebbre, hogy megértsük, miért ilyen nagy hatású a nyílt forráskód. A helyzet az, hogy a nyílt forráskód lehetővé teszi az emberek együttműködését az élet minden területéről és mindenféle életszakaszból, azzal a szándékkal, hogy az emberiség számára szükséges, hasznos, és jótékony eszközöket hozzanak létre.

Egyes kriptovaluták esetén ugyan a kódot utólag kiadják, de a fejlesztés titokban történik, hogy előnyben maradjanak a versengő projektekkel szemben. Bár ezek „nyílt forráskódú projektnek” minősülnek, mivel a kódjukat előbb-utóbb nyilvánosságra hozzák, a kezdeti fejlesztést továbbra is néhány kivételezett végzi, ami sok olyan előny elvesztéséhez vezet, amelyekkel egyébként a nyílt forráskód járna.

A nyílt forráskódú projektek szellemisége a nyílt együttműködés mindenki javára, nem pedig a kevesek javára, és ebben a Monero felülmúlja legtöbb versenytársát. Nemcsak a Monero fejlesztése zajlik nyílt módon, gyakori megbeszelésekkel, ahol bárki részt vehet és felszólalhat, hanem kutatása és megvalósítása is. A Monero legtöbb nagy áttörése külső forrásokból, együttműködésen keresztül érkezett, vagy egy látszólag ismeretlen személy érkezesével a kutatási platformokra új ötletekkel, például a Bulletproofs és más adatvédelmi fejlesztések.

A kódon túl

Egy blokklánc projekt megítéléséhez azt ajánljuk, hogy a felhasználó ne csak azt nézze, hogy a forráskód elérhető-e megtekintésre, hanem azt is, hogy a projekt egyéb folyamatai is nyitott, átlátható módon zajlanak-e. Minél zártabbak ezek a közösségi részvétel elől, annál rosszabbul kellene éreznie magát. Ez azonban sokak számára buktató, mivel legtöbben a jogvédett programok világából érkezünk, ahol az átláthatóság nem elterjedt, és nincs összehasonlítási alapunk arra vonatkozóan, mi is számít „elég nyitottnak”, nemcsak a kód tekintetében, hanem a projekt szellemiségében és egyéb területein.

A legtöbb projekt a közösségi médiában világgá kürtöli nyitottságát, de ha megnézzük, hogy ténylegesen hányan járulnak hozzá a szoftverhez, a fejlesztéshez vagy a kutatáshoz azokon kívül, akiket alkalmaznak vagy más módon megfizetnek, a valóság elképesztően másmilyen lehet, mint amit reklámoznak. Lehetséges, hogy a (formálisan vagy informálisan) hatalmon lévők elutasítóak vagy egyenesen ellenségesek mások elképzeléseivel kapcsolatban.

A Monero úgy próbálja megkerülni ezt a problémát, hogy nincsenek hivatalos szerepek a projektben, még a Monero törzscsapata is elsősorban csak az infrastruktúráért felelős, és nem sok közük van a tényleges fejlesztéshez vagy kutatáshoz. Ezzel együtt informális hatalmi viszonyok mindig kialakulnak, ez alól a Monero sem kivétel, ezért el kell számolnunk ezekkel.

Eszköz vagy cél?

Noha a nyílt forráskódú szoftverek közösségi részei érdemesek felfedezésre és megvitatásra, és ezek hiányosságai számos projekt bukásához vezettek, a beszélgetés meglehetősen bonyolulttá válhat, és tárgyalása túlmutat ennek a cikknek a keretein; az olvasót arra biztatjuk, hogy folytassa az ismerkedést a nyílt forrású projektek vezetésének ezzel a kritikus elemével.

A Monero Projekt folyamatosan törekszik arra, hogy utakat találjon a nyílt forráskód szellemében rendkívül fontos nyilvános együttműködés biztosítására. Ha egyesek előnyben részesítik az egyik csevegési platformot a többivel szemben, akkor a kommunikáció megerősítése érdekében hidakat építenek ki a platformok közt. Ha az emberek egy csoportja úgy érzi, hogy nem rendelkezik megfelelő eszközökkel vagy infrastruktúrával ahhoz, hogy megvalósítsa a Monero jobbá tételére irányuló ötleteit, a közösség megvizsgálja, milyen (nyílt forrású) eszközök állnak rendelkezésre.

Ez azt jelenti, hogy nem csak a kód kerül több szempár elé – ami csak az egyik aspektusa a projektnek – hanem a tervek, a kutatás, a digitális infrastruktúra és a beszélgetések is.

A nyílt forráskódú szoftverek szellemisége nem csupán a nyílt forráskódot foglalja magában, hanem azt is, hogy felhatalmazza az embereket, hangot biztosítson nekik, és a globális együttműködésen keresztül változtassa meg a világot. Az olvasót arra biztatjuk, hogy nézzen utána, hogy az őt érdeklő projektek ezekhez az alapvető értékekhez is igazodnak-e, vagy megállnak a kód nyílt licencelésénél.

Arra is felkérjük, hogy végezze el ugyanazt a felmérést a Moneron is. Tudjuk, hogy csak azt fogja megtalálni, hogy miért a Monero az egyik legbiztonságosabb és legegyüttműködőbb közösség a kriptovaluták világában.

További olvasnivaló